Az írásvédő nyílásról tudnod kell, hogy ha nyitott, akkor a lemezről csak olvasni lehet, a tárolt állományokat sem te, sem a vírusok nem tudják átírni, törölni. A fejablakon keresztül fér hozzá az író-olvasó fej a mágnesréteghez.

A mindkét oldalán írható lemezt kétoldalasnak hívják és a DS (double sided) rövidítés jelöli. A manapság elterjedt lemezekre nagyon sűrűn lehet írni, erre utal a HD (high density) jel. Ezeket a jelzéseket ma is használják, de főleg a korábban nagyon elterjedt 5,25” átmérőjű minilemezek idején volt igazán fontos.

Ezt a cserélhető lemezfajtát azért hívják flopinak, mert a mágneses réteg hordozója egy hajlékony fóliakorong, csak a lemez tokja merev. Ennek vizsgálatára csak akkor keríts sort, ha a lemezed már biztosan nem használható!Gondolom, te is kíváncsi vagy arra, hogyan tárolja a lemez a programjaidat. A lemez formázásakor, vagyis az adattárolásra való felkészítésekor mindkét oldalán 80-80 darab gyűrűt, szebben mondva koncentrikus kört alakít ki a meghajtó. Ezeket a sávoknak nevezett gyűrűket persze a lemezen nem láthatod, mivel a mágnesesség irányának módosításával alakulnak ki. Egy ilyen sávot az 5,25”-es lemezen 15, míg a 3,5” -es lemezen 18 részre,  úgynevezett szektorra bontanak fel.

Egy szektorba mindkét meghajtó 512 jelet ír. A vincseszterek és a DVD-meghajtók egyszerre több szektort kezelnek, ezt az elérési egységet klaszternek nevezik. Egy jel tárolásához egy byte (ejtsd: bájt, a jele B) szükséges. Ez a tárolási képesség mérésére használt mértékegység. Itt is használhatod a korábban már megismert szorzókat.

Nagyobb lemezre kevesebbet lehet írni? Te is hitetlenkedsz? Pedig így van! A kisebb méretűn több adat fér el! Az ok rettentő egyszerű. A minilemez meghajtóját kb. 35 éve fejlesztették ki, a mikrolemez meghajtó még csak(!) 25 éves. Már fejlettebb, sokkal precízebb, pontosabb kivitelű, emiatt sűrűbben írható vele a lemez.