A felhasználói programok mellett foglalkoznunk kell a legtöbb gondot okozó, vírusoknak nevezett programokkal is. A hétköznapi vírus a szervezetbe bejutva megtámadja a sejteket, majd gondoskodik a szaporodásáról. A számítógépes vírusok túlnyomó többsége is így működik: rendszereket támadnak meg, annak programjain, adathordozóin keresztül. Látványos működésük előtt viszont gondoskodnak szaporodásukról, azaz „fertőznek”: lehetőleg újabb adathordozókat és programokat, amelyek révén eljutnak más rendszerekbe is. Szerencsére a vírusprogramok készítése nem könnyű feladat, így nem minden erkölcsileg fejletlen vagy torzult személy képes ilyet készíteni, de tudatos terjesztésükkel bárki kárt okozhat. A harcban két tábor alakult ki: néhány elvetemült bosszúból vagy virtusból vírusokat készít, a többiek ezek elterjedését és károkozását próbálják megakadályozni. Utóbbiak pártján áll a törvény is, amely hazánkban is igen komoly büntetéseket ír elő, már szándékos terjesztés esetén is.

A VÍRUSFERTŐZÉS FELISMERÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA

Vírustámadás korai felismerése céljából érdemes folyamatosan figyelnünk a következőkre:

• „ok nélkül” megváltozik egy állomány mérete, vagy keletkezési időpontja
• a háttértáron indokolatlanul lecsökken vagy megnő a szabad terület nagysága
• ismeretlen eredetű és nevű állományok jönnek létre
• az addig hibátlan működésű programban zavar keletkezik: például lelassul, magától befejeződik, bizonyos funkciókat nem hajt végre
• a lemez vagy hálózatkezelés lelassul, hibát jelez, idővel önmagától megszűnő üzemzavarok észlelhetők
• a gép sebessége, szabad memóriája lecsökken
• perifériák rendellenesen viselkednek, elérhetetlenekké válnak

Az első lépés a fertőző vírus azonosítása. Erre a célra ma már számtalan víruskereső programot használhatunk. Az igazán jó kereső programok nem csak vírusokra jellemző azonosítókat, „ujjlenyomatokat” keresnek, hanem képesek az ötletszerű kutatásra is. Erre az egyik legújabb típusú, az önmaga kódját átíró vírusok miatt van szükség. A vírus azonosítása után következhet annak irtása. Az egyik legdrasztikusabb módszer a háttértár formázása. Ez a tároló tartalmának teljes elvesztésével jár, és az irtó program hiányában ez az egyetlen létező lehetőség a további kár elkerülésére. Egy ismeretlen vírus esetén segíthet a fertőzés miatt már sérült programok fizikai törlése.
Amennyiben sikerült a vírust azonosítani, és megtaláltuk a megfelelő fertőtlenítő, helyreállító programot is, akkor néhány rendszabályt fontos betartanunk:

• A rendszert indítsuk újra egy még nem fertőzött, írásvédetté tett lemezzel, amin legyen rajta az irtó program is. Erre azért van szükség, mert sok vírus az operatív memóriában az operációs rendszer indulása alatt már helyet foglal magának, itt elrejtőzködve túléli az irtást, és továbbra is fertőzőképes marad.
• Minden lemezünket ellenőrizzük, függetlenül attól, hogy mikor használtuk utoljára. Fontos ez azért is, mert számos vírus lappang, egy adott időpontig vagy véletlenszerűen bekövetkező eseményig csak figyel, utána terjed, és fejti ki hatását.
• Irtás után újra futtassuk le a kereső programot. Néhány „butább” vírus egy állományt többször is fertőzhet, és több vírusunk is lehet egy időben, illetve a vírusok egymást is fertőzhetik, ami megváltozásukkal jár.
• A tömörített állományokat is ellenőrizzük. Az irtó programok beállítástól függően a tömörített állományokat nem vizsgálják meg, azokban a vírus fennmaradhat.

MEGELŐZÉSI MÓDSZEREK